Ember az állatok felett

Az ember nem olyan volt, mint most...
Most a Föld hűtlen, szemtelen gyermeke lett, aki felsőbb rendűnek hiszi magát s jobbnak az állatoknál.
Bár a természet is vad, kegyetlen. De amit az ember művel, az felülmúlhatatlan.
Hol szakadt meg az ember és a természet közt a viszony?
Az ember nem csak az állatok jogait tapossa el, hanem fajtársaiét is. ( Mik az emberi jogok? )

Azért akadnak kivételek, a világ eldugott részein...

Mi vette rá az első embert, hogy húst egyen? Az éhség? Tél miatt nem voltak növények, gyümölcsök stb...
S azokon a tájakon, ahol nem fenyegetett ilyen veszély, ott miért ?

Lehet egy beteges eszme, hogy aki felül kerekedik a ragadozó állatokon, annak is húst kell ennie?

Természetben élőknek aránya egyensúlyban kell lennie. Tápláléklánc csúcsról beszélnénk, akkor legalul a legtöbbnek kell lennie, növénynek s terméseinek aztán növényevő állatok, rovarevők, legfelül húsevő állatok... Az állatok akkor esznek és isznak, mikor szükségük van, nem hobbiból, nem az ízért...

A mostani civilizált ember akkor eszik, iszik, ha teheti...
Nem akkor esznek húst, mikor rászorulnak, hanem amikor szeretnének. És csak az ízéért..
A haszonállatokra s természetben vadállatokra az ember úgy tekint, mintha isteni feladatuk az lenne, hogy az embert éltesse: "Azért vannak..." ( Amilyen a mai ember, nem méltó, hogy egy állat feláldozza magát az embernek, csak azért, hogy egy jó ízűt egyen. )
Ha már Istenről szót ejtünk, én meglátásom szerint nem azért bízta rá az emberekre a Földet, hogy kisajátítsa, birtokolja. Hanem hogy védje!
De ehelyett, szabályozza (ami olykor nem rossz, ha az élővilág hasznára is váll, de nem hiszem, hogy gyakori) pusztítja, az állatokat maga alá rendeli, önmagához igazítja, szolgaságban, rabságban élteti s felfalja. Itt most nem a házi kedvencekre gondolok, bár valahol világon az ember azt is fogyasztja. Kutya, macska, stb... amelyeknek fajtársait a világban sem eszik, általában... ( Ez is elvi kérdés, hogy miként viszonyulunk a dolgokhoz, miért nem lehet így tekinteni a többi állatra? Amúgy egyes törzsekben régebben, a kannibalizmus is volt.) No amúgy a ragadozó állatok húsát miért nem eszik? Gondolok cápára, rókára, oroszlánra, medvére, stb... Bár őket is levadásszák, de már más célból.


A kereszténység 10 parancsolata közül az egyik így szól, hogy: "Ne ölj!" Ez valahogy az állatokra nem vonatkozik. Erről George Carlin is beszél. A buddhizmusban, hinduizmusban hívők jobban tisztelik az élővilágot, bár abból kifolyólag is, hogy lehet az egyik családtagjuk volt előző életükben. Hiszen hisznek a reinkarnációban, lélekvándorlásban, az újbóli megszületésben.

A vegetarianizmusról. Érdemes végig vizslatni a wikipédián leírtakat.
Mielőtt engem elítélnének ebben a társadalomban, ahol felnőttem... Nem vagyok vegetáriánus, bár ennek is különböző fajtái vannak. Egy negatív szóval élnék: Válogatós :) Ha tehettem nem eszek húst, de ha csak magában húsétel van, főleg ha vendégségben vagyok, akkor nem szoktam megsérteni a 'szakácsot'. Húst ettem gyerekkoromban, szeretem is az ízét, de nem esik jól, meg a tudat magában, ezért nélkülözöm.

Szóljon két dal a húsevő embereknek...

HétköznaPI CSAlódások - Vegetáriánus

Belga - Hús

Továbbá egy angol nyelvű, magyar feliratos előadást ismertetnék még:

Az állatkínzásról és kísérletekről még szót nem ejtettem, erről a videóban beszéljen az Antifaces tagjai:

Természet emberiszonya

Hétköznap az elmúlt 2 évben, gyakran volt alkalmam látni ezt a falfestményt, de csak mindig a távolból. A gépek kivételével tetszik, főleg a háttérben levő erdő.
A falfestmény kettő környezet 'igazító' márka gépeit reklámozza.
Zöld - Viking, Narancssárga - Stihl, amit én gyerekkoromban a láncfűrészként értelmeztem, mint ahogy a képen is látható, de szerintem sokaknak a láncfűrész jut eszébe ha stihl-re gondolunk.
Amúgy hasznos eszközök lehetnek biztos a saját környezetünk szabályozására, alakítgatására, mindaddig míg persze nem lépjük át a határt.
Nos a képpel való ellenérzés onnan jött, hogy a fallal szemben egy óvoda van. És ezt a képet, nap, mint nap látják a gyerekek. S gondolkoztam, hogy ha hatással van rájuk (tudatalattiban megmaradna stb) Akkor milyen hatást váltana ki.
Elsőnek az pattant ki fejemből, no innen jó pár asztalos, favágó, kertész lesz, vagy valami hasonló.
Azt tovább morfondírozva, milyen lehet ezeknek a gyerekeknek a viszonya a természethez. Mellékesen megjegyzem, egy városi óvodáról van szó, ahol nem éppen friss a levegő, - meg mellette van a főút.
Ha mindennap ugyanazt nézi az ember, akkor az semlegessé válik, megszokja, nem gondolkodik rajta, (elfogadja, hogy ez így van rendjén). A kép jobb alsó sarkában lévő, kivágott fatörzsre támasztott láncfűrész látványa vajon további ezzel kapcsolatos tevékenységek : sok fa kivágását, erdőirtást képzetét is magába foglalhatja? Ha igen. S a felnövekvő gyermeket mennyire fogja érinteni vagy elgondolkoztatni az erdőirtásos hírek, képek? Hidegen hagyják őket. (Bár nem mintha mostani embereket is túlzottan érdekelné.) Azért én csodálkoznék, ha pár növénytermesztő, s környezet védő kerülne ki abból a városi óvodából :)

Az erdőirtásról , favágásról mi lenne a véleménye a természetnek elsődleges érintetteit, a fáknak.
Feltételezzünk egy helyzetet, melyben favágóember megy az erdőbe, s már közelítene egy fához baltájával, mire a fa ráförmed: Mit akarsz?! - Megijedt az ember, majd lassan óvatosan így felel: Jöttem, hogy kivágjalak! A fa kérdé: Miért? A favágó munkájára hivatkozott, hogy ez a dolga. Fa faggatja az embert: Talán szúvasnak talál? A favágó mentegetőzik, hogy: Nem, ellenkezőleg, szép nagy fa vagy. A fa (-gondolta magában, hogy te is Sz-szel.-) kérdést intézet: Mi lesz velem? A favágó vakarja fejét s sorolja: Mmm, lehet egy szép bútor, asztal, faragott szobor... A fa nem elégelte meg a válasz, tovább követelőzött a lehetőségekről.
Ember folytatta: Ajtó, ablak, ágy, burkolat, korlát, koporsó. - Erre a fa: Halott a halottban, folytassa! - Papír.. -Fa: Mire használják általában?  Könyvek, füzetek, jegyzetek, plakátok, hirdetések gyanánt. Ironikusan a fa közbe vág: S mit hirdetnek?: Védd a fákat!? Miközben fából készült a hirdetés/plakát.... S még mire használják a papírt?
A favágónak eszébe jutott még valami, de nehezen merte kimondani. -Hát mint az állatoknál, miután magához vesz ételt, s a szervezet kiválogatja, amit felhasználhat, s a maradék eltávozik. S a végeztével szükségeltetik a papír használata, a test terület tisztítására. Fa megrökönyödötten így szól: Undorító! Az állatok nem használnak papírt... Van még valami? Az ember hasát fogva azt mondja: fát elégetni is szokták, étel főzésére, sütésére... s hideg időben melegítésre. A fa kíváncsiságból még ezt kérdezte: Télen, a zöldellő fenyőket hova viszik, mi célból? Főemlős így válaszolt: Karácsonyfának állítják fel őket, feldíszítik a szeretet ünnepén. Fa: Mmm, ez a szeretet a fák iránt, tűzben ropognak s zöld társaim meg idiótának, bohócnak vannak felöltöztetve.
Azt' elállt a szava a fának, majd felsóhajtott: Fuck!  Az állatok közül az ember a legaljasabb s fa-gyalázó. Még a természet tipró ereje is kegyesebb. De mit is tehetnénk? Ki vagyunk szolgáltatva.
Ember! Elfelejtetted, hogy élőlények vagyunk, s egymásért élünk! Én adom az Oxigént, te meg a szén-dioxidot. Én nyújtok menedéket, s élelmet sok állatnak. Én és társaim rögzítjük a földet a hegyoldalon. Olykor szú s egyéb kártevő rág minket, de ha szerencsénk van, a doktorunk a fakopáncs orvosolja a helyzetet. Vagy az erős szél csavar ki s tör el gyökereinktől. De így van rendjén, ilyen a természet.
Az embert már idők óta a testünket feláldozva éltetjük, talán örömmel égnének a fák túlélésük érdekében fagyhaláltól megmentve őket, ha némi tiszteletet s köszönetet fejeznének ki a természet iránt, s annak megőrzésére törekednének, nem pedig lerombolására, irtására...
...

Haldokló szépség

Az év jelentős napjain, szokássá vált, hogy egy szép dologgal járuljanak hozzá. Mint ajándék, tisztelet, szeretet kifejezéseként mások iránt. Ékesítenek vele helységeket ...s eme 'szépségek' közül sokuk haldokolnak.
Eme dolog, élőlény, sok fajtája van, s legtöbbjük szép és illatos... Ez a virág.

Általában kertészek, nők vannak odaérte. A többit a mostani világban hidegen hagyja, kevésbé foglalkoztatja.
Százával, ezrével válnak gyökereiktől elkülönítve egy alkalom részévé.
Eseményekkor, ballagásokkor : iskolákból, életből... Virágokkal özönlik az egyént.
A virág leszakítása után körbe bugyolálják a virágárusok. Hogy baja ne legyen már, azon kívül, hogy az utolsó órái vannak már csak hátra. Vagy ahogy  pl.:rózsáknál átlátszó fólia burkot kap, mint valami üvegkoporsó lenne.

Néha az emberek az önmaguk szebbé tételéhez használják fel. Fülre rakják, vagy hajfonatba belefűzik, szív fölé- ruhához tűzik. Mintha virág által csodás akar lenni, valaki(k) tetszését szeretné elérni. De a virág nem bírja sokká s e fajta szép kisugárzásnak, küllemnek, folytonos fenntartásához - melyet a virág hoz, sok áldozattal jár. (Bár csak alkalmakkor fordulnak ezek a szépítési módszerek. No, de ott vannak még az illatszerek.)

Az ember hiú, öntörvényű, magához viszonyít dolgokat s rendez.

Ha egy virágot szeretne, de csak megszagolni is, leszakítja azt. Nem hajol hozzá.

Virág leszakításkor, elveszti az őt tápláló földet, mellyel a gyökereivel van kapcsolatban. Esettek nagy részében, vízzel teli vázákba rakják, s elodázzák a hervadást. De nincs tartása, nincsenek azok az összetevők, amik a földből szükségeltetik, mellyel tovább virulna.

Bár virágnak nincsenek idegei, fájdalmai, érzései, agya, gondolatai,  ...lehet, de élőlény.

Képzeljünk el egy alternatív világot, ahol szerepcsere van, a virágok döntenek a dolgokról. No s kitudja. Elég torzult világ lenne, de biztos nem irtanák nagyba az állatokat. Hisz ők éltetik őt. Azok/Ők adnák nekik friss levegőt, szén-dioxidot, ők a virágok s növénytársai belélegezve oxigént bocsátanak ki ( v' h').
Az ürülékük pedig táplálja, dúsítaná őket.
No de mit esznek az állatok? Mint tudjuk van növény s húsevő állatok. Akkor részben egymást ennék (no de csak kb a fele az állatoknak vagy még annyi se), másik fele növényeken él. De kiket áldoznának fel a növények? Például a köztük lévő bűnösöket, mint valami halálra ítélet eredményeképp. Ha nagyon törekednének a szépségre, akkor a selejteket dobnának még eléjük. S az öregeket = elhervadókat, elhervadtakat, szárazakat. Na ez egy beteg világ lenne, s amit az ember illeti. Lehet sokszínűsége miatt tekintenék legnagyobb értéknek. De kicsivel más 'szemmel tekintenének' az emberre.
Lehet hasonlóan bánnának a virágok az emberekkel? Csak még hagyják nőni, növeszteni hajukat, azt fodrász/hajászként csinosítgatni. Kifesteni, sminkelni, beöltöztetni, bebugyolálni, átlátszó koporsóba tenni, vagy több áldozattal együtt összekötni, mert az olyan esztétikus? Miután levágták alsó vagy az összes végtagjaikat, hogy ne tudjanak lábra állni (Azt még tesznek, hogy ne vérezzen, beégetik a sebeket pl.). Bedobják a vázába, ami nem fedi el őket teljesen vízzel, hogy addig is az éltese, ne száradjanak ki. Csak nem kapnak ételt, amiből erőt meríthetnének, s éhhalál után, kidobják a kukába, felhasznosításra, dögevők számára lehet.
A virág nem látja a szenvedést, nincs szeme (bár akkor minek a dekorálás?)
Virágnak nincs füle, nem hallja a fájdalmak hangjait.
Talán az ember által kiadott hő miatt tartják, mint ahogy az éltető nap melegíti őket, valami apró gyönyörűségben van részük az ember által.

Elég borzasztó világkép lenne ez is, vajon készült már e témában film vagy mese?

A lényeg az, hogy a virág élőlény, s lehet egészen más is történik egy növény életében, csak nincs meg az az érzékszervünk, amivel felfognánk mi emberek...
Ahogy fordított esettben is, a virág önmagához viszonyítva nem adna nagy jelentőséget az embernek s érzéseinek.
No de ez nézőpont kérdése... S egy ilyen fordított világban elég furcsa dolgok lennének, megoldások.
Talán a Földön minden élőlénynek szimbiózisban kellene élnie.Habár a sulykot az ember veszti el.
Az ember s természete közti viszonyt is lehetne ecsetelni..

A virágokhoz visszatérve, én jobban szeretném, ha kapnék is virágot, hogy azt földdel, vázában együtt kapnám.