Otthon, ember viszony s iszony, szomszédság

Hol laksz?
A válasz a kérdezőtől függ, hogy hova valósi. A hely, ahol élsz, amit esetleg otthonodnak nevezzel. (Kiss Dénes így fogalmazott: "Ott a házam, ahol a hazám." [vagy fordítva..])

Ha nagyon elrúgaszkodunk s távolról közelítjük meg az otthonunkat, akkor kb következő válaszokat adhatjuk:

Az univerzumból egy másik galaxisban rád kérdez akár egy ufonauta, akkor a válasz: Tejútrendszer, ami "Orion spiráljának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el."

Ha majd ne talán el jutnak a Földieink, hogy utazunk a galaxisunkban akkor békés szándékú fejlett szomzédunknak talán megmondjuk, hogy honnan jöttünk, a válasz inkább behatárolás lesz ezen a nyelven, míg nem születik egységes világképi elnevezés az űrbeli szomszédok közt.
Szóval, ott lakunk, amit mi csak 'Naprendszer'-nek nevezünk.

A Naprendszerben ránk kérdeznének a marsbeliek, akkor mondanánk, hogy a szomszédságban a Földön vagyunk, a Naphoz eggyel közelebbi bolygón.

A fenti kérdésekre nem hiszem, hogy került válasz mindennapjainkban.

Inkább a következőek esetleg.: Épp az amerikai/Új világ őslakosainál járunk, amit tévesen indiánoknak hívunk; kérdeznék, hogy merről jöttetek, akkor ha magyarok vagyunk, mondanánk: Egy Európa nevű kontinensről.

Európainak a válasz: Földrajzilag: Kárpát-medence, ország pedig változó lehet a háborúk után. De ha Duna-Tisza közti részen élünk, akkor megmaradt Magyarországot mondható.

Magyarország egyik szegletén járva, érdeklődnének származásunk felől, akkor Duna-Tisza déli részén elterülő megyét említhetnénk: Bács-Kiskun, ami régi Pest és Bács vármegyéiből állnak.

Még lehetne tovább bontani: megye járásokra. Kalocsai, Bajai, Kiskunhalasi stb...
Azon belül település.
Településen belül utca, ház (szám)..

Szóval eljutottunk az Otthon, Édes Otthonunkhoz. Pontos fogalmat nem tudom behatározni, mert mindenkinek más lehet (szülői ház; a hely, ami biztonsággal, jó érzéssel tölt el; vagy egy saját ház ami családi házzá vált).

Szomszédok.
Az ember társas lény, boldogság forrásai: a szeretei, akiket szeret s viszont szeretik, emberi kapcsolatok alapján: család, barát, stb.. Hit (valószínúleg a derűsebb látásmódú hitek, ami lehet vallás.) s egészség (test, lélek)
Egy magában az ember hosszú távon nem tudja lehet biztosítani az egészsége állapotát. Vannak helyzetek, mikor rászorul a másikra. És egy jól müködő társadalomban, amiben a természet s embertársaink tiszteletben vannak egymással, ott megoldható lenne, hogy mindenkinek s mindennek jó legyen. Harmónia, szimbiózis.. A mai civilizált embereknek idealista gondolatoknak tűnnek ezek, mert rendszerük szemlélete s az elmúlt évek borúlátóvá tette az embereket az efféle gondolatokról.
Kicsit önzőek lehetünk, s nem törödőek... Tetteinkkel másokat bosszanthatunk. Már lakáson belüli 'szomszádainkat' idegesíthetünk hangoskodásainkkal, tetteinkkel, amik elütnek a többiek cselekedeteitől, szokásaiktól.
Ha nem tudjuk megbeszélni a nézeteltéréseinket, megérteni egymást, orvosolni a próblémát, olyan megoldást találni, ami mindenkinek jó, akkor folytonos negatív dolgok rosszabb dolgokat is eredményezhet. (Amit még egy harmadik fél ki is használhat, érdeke szerint... Történelmi pl: Római Birodalom politikai módszerét kifejező elv volt és 1800 évek Magyarország nemzetei s Ausztria közt is volt.. Ausztria magyarok ellen úszította a többi nemzetet. Így szól az elv: Divide et impera "Oszd meg és uralkodj!)

Míg valami érdek lapul a szomszédok közt, ami nem természetes s jó (gondolok arra, hogy nem közhasznú, illetve a másik rovására megy), akkor megosztja a feleket. S így akár ellenfelek is lesznek szomszédokból. Ha tovább fajul, akkor ellenségek. Amit sértések, tettek válthatnak még ki.

Településen belül.. Utcabeliek. Vidéken... Bármi lehet, a már felsorolt esetek.. kiabálás, hangoskodás olyan időben, mikor nem kellene, mert az emberek legtöbbje pihen, csendben van. Sértegetés, fenyegetés és bántalom miatt.
Lehet faji, nemzeti, szexuális beállítotság szerint is szemet szúró az előítéletes konzervatív emberek közt. Itt az elfogadás (tolerancia) és együttérzés (empátia) hiányzik.

Települések közti ellenségeskedés, hogy mégsem egy etnikai csoportúak, pl: egyik település rác (szerb) vagy azok leszármazottai, akik már magyarnak valják magukat. Vagy sváb (német) vagy más kisebbség (cigány, román, horvát, ukrán, stb..)
Települések közt nem is tudom mik lehetnek a nézeteltérések, miért nem csípik egymást? Talán úgy, mint emberek közt is megtalálható, az anyagi irigykedés? Hogy jobban megy a szekere a másiknak?
De általában a közeli településekkel van a gond. Amik pedig távolabbra esik, az már nem okoz nagyon gondot. És ha távolabbi fél s a szomszéd közt van próbléma, akkor nem törödünk velük. Nem érint, úgy gondoljuk. Pedig lehet később ránk is hatással lesz. És ezt elfelejtjük. Ezt országok között is elmondható. De van, aki beleavatkozik, szinte beleüti az orrát, saját érdekből. Mint történelem során nagyhatalamak, gyarmatosítók Anglia, Franciaország, Spanyolország, Oroszország, egyes Iszlám vallású országok, mostanában USA...

Ha távolabbi az ellenfél, akkor szomszédok összefognak. Mert közös az ellenség. 'Ellenségem ellensége a barátom.' De ha csittul a helyzet, a szomszédok közt újra adódhatnak ugyanazok a próblémák.

Nem tudom, hogy mi kellene ide, hogy az emberek összefogjanak.
Ha önmaguktól nem változtatnak szemléletmódot, nem lesznek emberségesek, ha önző, profit hajhász, hatalomvágy áll a háttérben akkor nem várható változás a jó út felé.
Megeshet, hogy tényleg befolyásolják háttérben alakok az emberek életeit... Médiával, termékekkel, eseményekkel, PL.: úszítások, összetűzések.
Megeshet, hogy a mostani menekült láz támogatói ezek az alakok. És azt mondják a jobb élet reményében jönnek. A köztük lapangó bajkeverőkről meg azt gondolhatjuk, hogy vallása miatt csinálja. Lehet, hogy ők tényleg ez miatt csinálják, csak közben meg más a cél.. Mint a keresztes háborúknál, hogy a cél a Jézus sírjának visszaszerzése volt a cél, aztán a keresztes lovagok kaszabolták az arabokat s kincsre tettek szert stb... meg ezekkel együtt Skóciában nagy tesó szemi társaság is létrejött vagy valami hasonló, annyira nem mélyedtem bele a történelem apró betűs részleteibe.

A vallások is szétzüllesztenek...


Lehet valami bolygónkat súlytó próbléma kellene az összefogásért?
Katasztrófa? Üstökös, meteorit? Földönkívüli ellenséges idegenek inváziója?

Egység, közös érdekből összefogás. Alapvető ösztönös túlélés miatt.. Félelem a haláltól.

....Most összevissza járnak a gondolataim.

Majd folytatom lehet. de így is, elorientálodtam más témák felé.

A lényeg, hogy egység van, még ha elhatárolódás is van. Romboló hatások egységet emészti, amit előbb-útóbb mindenkit elér s befolyásol.

Ez a szöveg, egy általánoságot ír le, aminek elvileg egyértelműnek kellene lennie. S szinte tudjuk a megoldást, de valamiért pont leszarjuk, mert magunkkal egy bizonyos határig törödünk a dolgokkal. Pedig más próblémája is a sajátunké.


Ennyit egyelőre.

Sületlenség...

Piszkos szépítő

Vannak olyan szakmák, amelyekben szép alkotások jönnek létre, ..szebbé tesznek dolgokat, miközben a készítő csupa piszkossá válik a munkavégzés során.
Ebbe sok mindent belesorolhatnánk: keramikust, fazekast, talán kőművest is, festőt s  szobafestőt...
S most kitérnék a szobafestőre... Belegondolva a szoba szóba, ez a szakember csak szobákat fest? más dolgokat, házakat kívülről nem? Na a lényeg, hogy mindegyik szak közül, melyekben szebbé tesznek dolgokat, azok közül ez a legpiszkosabb... Főleg, ha arra lusta az ember, hogy mocskos kezét rongyba, kendőbe törölje...
De a szobafestő még mázol, tapétáz, nemesvakolattal dolgozik, díszít stb...
A régen Magyarországon, ahogy megfigyelhetjük még falvakban itt-ott, meszelték házakat s enyves festéket is használtak a szobákban. Ezek természetes anyagokból készültek. Az enyves festék: (szerves) állati eredetű is [csont vagy bőr]. Ezekben az időkben az állatokat teljes mértékben felhasználták.
Most már műanyag festéket, diszperzióst használnak. Mindegyik festéknek meg vannak az előnyei, hátrányai...
Most még írhatnák a festékekről, mint bármelyik építőipari szakmában keletkező szemétről.
De valójában két dolgot, gondolatot akarok megosztani...
Szóval, amiért belekezdtem eme bejegyzésbe.
Ami az első sorokban is olvasható. Ha jellemeznem kellene a festőt, kettő szóval illetném: Piszkos szépítő.

A másik gondolat. Vajon, régen, egy vallásos festőnek ki volt a példaképe? (Lehet ez tájfestő, vagy egy egyszerű falfestő embör) -??? -Ó, a hatalmas égimeszelő!

... Egy kis személyes emléket megosztanék. Ezen mindig elmosolyodom, mikor eszembe jut. Még általános iskolában, testnevelés órám volt (és az öltözők úgy voltak elosztva, hogy földszinten a fiúk, az emeleten a lányok öltöztek át). Azt tornasornál állunk, kérdi a tanár: Van még fent valaki? Azt' (H.A.) osztálytársam rávágja: Igen! - Ránéz a tanár. - A Jó Isten! :) 

Nem zavarja a szemét a szemét?

Honnan is közelítsem meg ezt témát...? Ebben a bejegyzésben átlagos helyzetről szeretnék írni. Továbbiakban még fejtegetni fogom ezt a témát s előállni pár ötlettel.

Ebben a világban s elmúlt időszakban a civilizált embereknek szokásává vált a szemetelés.
Elég változó mértékben termelnek szemetet emberek világszerte.
Csoportosítás: építő ipar, s elavult gépek, holmik ... fertőzött -, űr-, hulladék/szemét.

"Szemét: Olyan - számunkra - már feleslegessé vált anyag, melyet nem tudunk, vagy nem akarunk újrahasznosítani.
Hulladék: Feleslegessé vált anyag, melyet szelektíven gyűjtünk, és ezáltal lehetővé tesszük az újrahasznosítását."

A falvakban, de leginkább városokban tapasztalható a szemetes utcák. No meg a települések közti utak is azok.

Ezek a sűrűn járt utcák, ahol legtöbb ember jár-kel. Az én környékemen úgy tapasztalom, hogy az oktatási intézmények s az emberek haza felé vezető útjukig elkíséri a látvány. Igen, itt a diákokra gondolok, akik fáradtságból, nem törödömségből eldobják a szemetüket (Ezek például egyes termékkel járó csomagolás, rész, maradék pl.: Cigaretta csikkek, rágógumi, papírszemét, műanyag kellékek: flakon, pohár, fém - üdítős italok vagy sörök doboza. Általában. Bár a sörös üveg, dobozok a kocsmák s szórakozóhelyek körzetében gyakori az előfordulás, persze... De részegen minden ember szarik a világra, bár biztos vannak kivételek.

Nos, régen is biztos szemeteltek. Ha nagyon messzire is akarunk visszanyúlni az időben.
Ha most az előzőleg említett szemét kiváltó tényezőket nézzük, hogy Cigaretta - dohányzás, régen is művelték, de akkor  pipáztak, megtömték a pipájukat dohánnyal, meggyújtották, szívták stb.. s befejeztével a dohányt kiürítették a földre például, égetett szerves anyag, eloszlott hamar biztos, meg kevésbé észrevehető volt. A cigicsikkek látszódnak, papírral betekert szűrő meg mesterséges, nehezen bomló résszel. (Bár ezt tesztelni fogom :) Minden esettre zavaró látvány, meg a rágógumi, ahogy szétlapulnak és a kosz befedi ( Van 1-2 ötletem a rágógumival kapcsolatban, egyik bejegyzésben írok majd.)
Amikor az ember étkezett régen, például gondolok én a földön dolgozó emberekre, ételeiket, kenyereiket bebugyolálták kendővel, nem papírral s használat után nem eldobták, hanem hazavitték. Bár ha el is dobták volna, ahogy a papírt, az nem okoz nagy gondot, ha víz éri szétfoszlik, elenyészik, ahogy a rongydarab is idővel.
No de az üveg, s fém, műanyag dolgok már nem igazán. Manapság gyakori az ételek, italok eme anyagokból alkotott tárgyakban, csomagolásokban tartani.  Aztán az ember vagy lustaságból, vagy régi ősi-szokás szerint, ami nem részünk azt eldobjuk s ott hagyjuk, mint eb a szarát. Mmm... Ha az állatok is szemetelnének az akkor sza... salak anyag s vizelet? ürítése lenne. Ez esettben az embernél is annak számít, ami más szerekkel együtt, csöveken át vízzel, szennyvizet hoz létre.
Ha gépekre gondolunk, egyszerűbbek voltak régen, javíthatóak könnyedén, vagy más egyébre felhasználható. A mostaniak bonyolultabbak, nehezen cserélhető alkatrészekkel  s néhányuk veszélyes hulladékot tartalmazhatnak: elemek, akkumulátorok  stb...
Biztos sokaknál előfordult, hogy vettek gépet és néhány évre rá befuccsolt. És a javíttatása többe kerül, mint egy új gép. S mi légyen? Általában vesznek másikat. A régi megy a szemétbe.
A régi gépeket, össze lehet hasonlítani az újakkal. Bár igaz, hogy az újabbak hatékonyabban dolgoznak, kisebb a fáradozás. De miért megy tropára hamar? A régi gép miért éli túl az újakat? Ez a hatékonyság s a jó munka ára? Nem lehet üzemeltetni évtizedekig? Ezt sokan fejtegették, s a szálakat összekötve egyesek már rá is jöttek, hogy miért? Tervezett elavulásra jutottak. Ennek utána lehet járni, meg videók/filmek is foglalkoznak a témával.
[Meglehet vannak-, meg kell, hogy legyenek kivételek, de ez a mai általános felállás.]

Ennyit most erről, részletezés később...