Végrendelet

A bejegyzés címe lehet ütös lett. Ma reggel fele eljutottam egy pontra, amit nem tudok orvosolni lehet. És arra döntésre jutottam, hogy mindent leírok, amit átszerenék adni, ha lesz időm videóban is megcsinálom, (jobb lenne, mert a többsége az embereknek jobban szereti nézni videókat, mint a hosszú bejegyzéseket olvasni.) De egyelőre írásnál maradok, minél hamarabb átadjam az összes ötletet, gondolatot, amik segítőek lehetnek további kutatásokhoz, alkotásokhoz.

Már nem érdekel, ha nem származik ebből hasznom.
Csak segíteni szeretnék, s egy jobb világot alkotni, legalábbis reménykedem. Én ezekkel tudok hozzá járni egyelőre.

A címhez visszatérve, vázlatosan s kicsit véleménnyel mellékelve szeretném a következőek ha megvalósulnának, ha már nem leszek. Mert ki tudja, miért s mikor s hogyan ér el a vég. Lehet munkában vagy utazásban, extrém szórakozásban. De ha úgy alakulna még is, akkor legyen meg az akaratom :)
Fontosággi sorrendet nem tudok. Inkább felhasználhatósági sorrendet.

Szervek és vér
Az UK-jes jogsi szerint, minden szervem, mi menthető, fel van ajánlva, ha UK útjain végzem.
De ha lehetne akkor olyan embereknek adnám, első sorban kik ismernek,  családtagok, barátok továbbá.. ha lehet magyaroknak, mert úgy tudom szűkösen állnak a donorokkal.
Nem tudom, hogy van-e anonimitás. Hogy megismerhetik a szervet kapóak, hogy kitől vált újra teljessé fizikailag az élete. Szeretném, ha ismernék munkáságomat, mik érdekeltek s miért alkottam.
Van egy elmélet, gondolat, amit néha lehetett hallani, olvasni, hogy az új szervet kapó illető úgymond örökölt az új szervének régi gazdájától szokásokat. Vagy ha netán emlékek is lennének, bár ez azért kizárt, akkor ez esetben is nem ajánlatos..
Tetszet Will Smith-s film a 7 élet. Meg egy másik alkotás, aminek rövid összefoglalóját ismerem, a címe valahogy így hangzott: Benned élek. Ez a vérrel kapcsolatban egy nő egy férfi emlékeit kapta meg a vére által.

TárgyakNos ez fura lesz néhány tárggyal kapcsolatban. Mivel vannak ajándék tárgyak, hogy azokkal mi legyen? Visszaadható annak, akitől kaptam  vagy megsértődne? Esetleg vigyem magammal, akkor valami kriptába kellene nyugodnom a sok cuccommal. De fölösleges lenne, hisz addig használtam, becsültem míg éltem. Nem tudom milyen érzés lehet visszakapni azt, amit odaajándékozott másnak az ember, valószínűleg csalódotság érzése fogná el az illetőt.
De ha másképp állunk hozzá, akkor végül is, így azt is jelenti, hogy megajándékozott megőrizte. Az ajándékozó pedig a tárgyat visszakapja emlékkel, bár nem tudom, hogy pozitív-e vagy sem. Ha például ránéznek a tárgyra s eszükbe jutok róla, s ha szomorúság töltenné el a szívet, akkor dobják ki vagy ajándékozzák tovább olyannak, akinél jobb helye lesz.
Vannak kis aprótárgyak, amik másoknak kacatok, nekem emlékek személyekkel kapcsolatban. Ez esetben nem biztos, hogy vissza fognak találni az úgymond ajándékozokhoz. De ha lesz időm, csinálok egy listát, hogy mi micsoda s kitől van.
Azok a tárgyak, amiket vettem, illetve részben enyém legyen az életemadóinak része azaz szüleimmé.
Ők döntsenek továbbá eme tárgyak sorsairól.
Továbbá naplók s szellemi munkáságom, melyek többsége sületlenség, filózgatás, melyek írott formákban találhatóak füzetekben is  > szülőké, de elsősorban egyiké, akivel több időt töltöttem...

A virtuális dolgaimat ha lesz időm lementem s törlöm vagy töröltettem megbízottal.  E-mailek, üzenetek, felhasználók, egyebek...


Sajnálom, ha rossz érzést kelt a bejegyzés. Mások meg biztosan viccesnek találják majd. Bárcsak egy vicc lenne.

Akkor most már jöhetnek az ígért írások. Mert ennyit tehetek.  Ezért vagyok még.